A poloskák után új inváziós faj terjed Budapesten és az agglomerációban, a kertvárosi erdeicsótány. Ez a csótányfaj nem a lakásban, hanem a kertben érzi jól magát, de mivel repülni tud és vonzza a fény, a lakásba is berepülhet. Nem kártevő, de jelenléte tömegessé válhat.

Tegyük helyére a dolgokat

Ezek a rovarok elsősorban a tapasztalataink szerint, a kertvárosi otthonokban, vagy a budai kerületekben fedezhetőek fel.

Budapesten az utóbbi években valóban megjelent egy új, röpképes erdeicsótányfaj. Épületekbe is berepül, ezért gyakran riadalmat okoz, sőt az érintettek néha kártevőirtó szakemberek segítségét is kérik.

Ez a rovar azonban a hírekkel ellentétben nem a lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus), hanem egy másik faj, a kertvárosi erdeicsótány (E. vittiventris). A lapp erdeicsótány hazánkban is őshonos, elsősorban erdős, bokros területek aljnövényzetében élő rovar. Európa nagy részén és Észak-Ázsiában elterjedt, de behurcolták az észak-amerikai kontinensre is, ahol inváziós fajként viselkedik írja Puskás Gellért a mttmuzeum.blog.hu

Ezzel szemben a kertvárosi erdeicsótány Magyarországon csak az utóbbi másfél évtizedben jelen lévő, behurcolt rovar. Mediterrán faj, eredeti elterjedési területe Olaszországtól a Balkánon és Törökországon keresztül a Kaukázusig húzódik. Az 1980-as évektől Európában észak felé terjed: mostanra eljutott Németországba, Ausztriába, Szlovákiába és Hollandiába is. Magyar nevét onnan kapta, hogy az újonnan meghódított területeken kertes, parkos városi élőhelyeken jelent meg. A budai kerületekben 2005-től rendszeresen észlelik, hazánkban azóta is csak a fővárosi agglomerációból ismert a jelenléte. Ma már a pesti negyedekben valamint Budakeszin és Budaörsön is találkozhatunk vele.

Az emberhez kötődő (szünantróp) csótányfajokkal szemben a kertvárosi erdeicsótány nem épületekben él. A budapesti zöldövezet azonban ideális körülményeket biztosít számára, ezért a fővárosban mára már sok helyen igen gyakorinak mondható. Ráadásul sok egyéb rovarhoz hasonlóan az erdeicsótányokat is vonzza a fény (ez a jelenség a pozitív fototaxis), így aztán esténként gyakran a lakásokba is berepülnek, amit a lakók többnyire nem néznek jó szemmel.

Aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a kertvárosi erdeicsótány teljesen ártalmatlan rovar. Nem csíp, nem szúr és nem harap. Leginkább folyékony, növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Hírhedt rokonaival, a szünantróp csótányokkal szemben betegségek kórokozóit sem terjeszti, és tudomásunk szerint allergiás reakciókat sem okoz. Amennyiben mégis zavar bennünket a jelenléte, az ablakokra szerelt szúnyoghálóval megakadályozhatjuk e rovarok lakásba jutását.

Szólj hozzá!